2015. július 15., szerda

Anya csak egy van: Robert Bloch - Pszicho

Robert Bloch - Pszicho (1959)


"Az meg, hogy másokat nem ismerünk igazából – ugyan, hát magunkat talán ismerjük?"


Az író
Robert Bloch 1917. április 5-én született Wisconsinban, Raphael "Ray" Bloch és Stella Loeb gyermekeként. Tízévesen csatlakozott a metodista egyházhoz, annak ellenére, hogy szülei szerették volna, ha megőrzi a család ősi zsidó gyökereit. 1929-ben a világgazdasági válság kitörésekor édesapja elvesztette banki állását, majd a jobb megélhetés reményében Milwaukee-ba költöztek, ahol főként Stella fizetéséből éltek.
Sikeres felvételijét követően a Lincoln Középiskolában Bloch megismerte Harold Gauert, a The Quill szerkesztőjét, s szoros barátságot alakítottak ki: ennek köszönhető, hogy Bloch itt publikálhatta első jelentősebb horror novelláját, amely "A dolog" (The Thing) címet kapta. Érdeklődése a sajátos műfaj iránt igen korán kiélesedett, egy színházi darab megnézését követően 1929-ben. Szenvedélyesen olvasta H. P. Lovecraft műveit, csatlakozott több fiatal írótársasághoz, kisebb novellákat és komolyabb lélegzetű regényeket írt a későbbiekben, egyre nagyobb elismertséget szerezve ezzel.
1940. október 2-án (a szóbeszéd szerint) érdekházasságot kötött Marion Ruth Holcombe-val. Hogy igazán szerette-e valaha a nőt, sosem derült ki, annyi viszont bizonyos, hogy házassága miatt nem kellett bevonulnia a seregbe, ugyanis tuberkulózist diagnosztizáltak Marionnál. A betegség kiterjedt csontjaira, befolyásolta járását is, az orvosok nem sok időt jósoltak neki, így férje gondozta őt. Ez idő alatt egy gyermekük született, Sally Ann Bloch, 1943-ban. A család Weyauwegába költözött, hogy közelebb legyenek a nő rokonaihoz és barátaihoz. Bár végül Marion felépült betegségéből, a tizenegy nyomasztó év rányomta bélyegét kapcsolatukra, ezért 1963-ban elváltak. Sally nevelésére a bíróság Bloch-ot nevezte ki.
Több híres film, TV műsor és könyv megalkotása után Bloch a legismertebb író-rendezők közé tartozott Amerikában. Számos regény és a több száz elbeszélés azonban mégsem hozott neki akkora sikert, mint az 1959-ben kiadott Psycho, melyhez később két folytatást is írt. Művéből Alfred Hitchcock alkotott örök érvényű klasszikust, tökéletesen megragadva a történet borzongató lényegét.
1994-ben, 77 éves korában hunyt el rákban, Los Angelesben.
Bizton állíthatom, hogy Lovecraft, E. A. Poe és Mary Shelley jogos "utódjaként" tartjuk számon ma is Robert Bloch-ot, aki különleges stílusával, megdöbbentő cselekményvezetésével és baljós hangulatú történeteivel hosszú időre (ha nem örökre) beírta nevét a világirodalom nagyjai közé.

A történet 
A történet már attól is különleges, hogy több szálon fut egyszerre, melyek természetesen végül összefutnak. A tizenhét fejezet során folyamatosan váltakoznak a szemszögek, így bontakoztatva ki a sztori egészét.
Norman Bates középkorú agglegény, aki mindent irányító, zsarnok anyjával él együtt saját vezetésű moteljükben. Anya (ahogyan főhősünk állandóan nevezi a nőt) szabályozza felnőtt fia életét, s szigorúan megtiltja, hogy valaha is elhagyja őt. Mióta az új főutat megépítették, a vállalkozás igen kevés hasznot hoz Bateséknek, ám nem zárják be a szállót. Egy heves vita során, az éjszaka közepén érkezik egy roppant csinos, fiatal nő, Mary Crane.
Mary, miután ellopott főnökétől 400.000 dollárt, szökésben van. Úgy tervezi, hogy a pénzből majd kifizeti vőlegénye, Sam Loomis adósságát és a tervezettnél hamarabb összeházasodnak. A viharos időben Mary eltéveszti az utat, így kénytelen megszállni a Bates Motelben. Norman meghívja vacsorázni a lányt saját házába, ám természetesen Anya ellenzi, ezzel elérve, hogy rázárják éjszakára az ajtót.
A továbbiakban ezt a részt nem szeretném tovább boncolgatni, hiszen a regény szinte minden egyes fejezete izgalmakat tartogat az olvasó számára, amennyiben nem tudja előre a végkifejletet. Lényeg a lényeg: Norman ittas állapotban elalszik, Maryvel szörnyűség történik, a férfi pedig tudja, hogy mindenért Anya a felelős.
Ezek után ismerjük meg Mary vőlegényét, Samet, húgát, Lila Crane-t, valamint Arbogast magánnyomozót. Közösen kezdenek tanakodni azon, mi történhetett Maryvel, miért nem jelentkezik, hová vezethetnek a hátrahagyott nyomok.
Oldalról oldalra fokozódik a feszültség, folyamatosan kérdésekkel szembesülünk: mi lett Arbogasttal, miután ellátogatott a Bates Motelba? Mit titkol Norman? Kicsoda valójában Anya? Miért történnek a szörnyűségek s vajon Sam és Lila képesek épségben megúszni a nyomozást vagy a többiek szerencsétlen sorsára jutnak?

Személyes vélemény
Bloch volt az első, aki az emberi elméhez ilyen szinten fordult. Előtte senki nem feszegette ezeket a határokat, nem nyúltak  mentális rendellenességekhez, a valóságérzet teljes eltorzulásához. Ez az új műfaj, a pszichokrimi, ma is virágzását éli. Az általa kijelölt út olyan bűnügyi regényekben folytatódik, melyekben a cselekmény hagyományos, megszokott elsőségét felülírja a karakterek és lelki mozgatórugóik bemutatása, a szokványos krimi elemek pedig drámai felhangot kapnak.
Valódi krimi, igazi horror történet. Nehéz letenni s később még nehezebb felocsúdni belőle. A végén lévő csattanó az, ami nem hagyja nyugodni az olvasó fantáziáját, különösen lefekvés előtt. Nem egyszer pillantottam a sarokban álló székre éjszaka, pedig személy szerint rajongok a félelmetes történetekért. Egy könyv sokkal izgalmasabb és ijesztőbb tud lenni, mint egy hatásvadász, effektusokkal teli film. Ez a történet egy igazi "shiver-down-my-spine", annyira beleivódik az ember agyába, mind a hangulat, a cselekmény és még Anya képe is, hogy valóban nehéz elfeledkezni róla. Minden bizonnyal ez az összesség tette maradandó klasszikussá. Bármi is az oka, örülök, hogy így alakult.

Értékelés: 10/9

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése